A Tiszti Kaszinó eredetileg egy egyszerű, téglalap alaprajzú épület volt, amelyet a 18. század közepén, 1756-ban kezdték el átalakítani. Az épület csárdának és fogadónak épült, ugyanis az épület előtt vezető út – a Mészáros út – Pest Budáról indult és Bécsbe vezetett, így jelentős forgalmat bonyolíthattak le. A Tiszti Kaszinó végleges formáját 1902-ben érte el. Az épületben elegáns étterem, kitűnő konyha, remekül felszerelt könyvtár és báltermek voltak. Nagy társadalmi életet folyt itt, a beszámolók szerint rendszeresen tartottak falkavadászatokat, vadászatokat, ló-árveréseket, állandó látogatásokat. A kaszinó középső részén a polgári alkalmazottak szórakoztak, a keleti felén pedig létrehoztak egy hangyaszövetkezetet. Külön, elegánsabb szárnyak, helyiségek álltak rendelkezésre a katona- és gazdatiszteknek és külön az altiszteknek. A gazdák és iparosok egy külön teremben kocsmát rendeztek be a cselédek és az egyenruhás lovászok részére.

Az egykori Tiszti Kaszinó épületében, a hangyaszövetkezet helyén kapott helyet a két évszázados hagyományokra visszatekintő Lovasmúzeum, ahol a bábolnai lótenyésztés történetét mutatják be emléktárgyak segítségével három teremben. Iratok, könyvek, fotók, szerszámok és használati tárgyak kerültek kiállításra, több díszes, magyaros stílusú lószerszám, mindegyik kézimunkával készült egyedi darab. Minden tárgy, emlék a több mint 200 évről mesél, híres lovakról és lovasaikról, azokról, akik munkájukkal hírnevet és megbecsülést szereztek Bábolnának. Egy másik teremben különböző versenyeken nyert díjak láthatók.